Most egy barátnőm történetét írom le, akivel óriási nevetésbe fulladt egy amúgy szomorúnak mondható történet, amit elmesélt.

Többnyire mindenkinek van rossz szokása.

Jelen esetben ez a szokás, ahogy a fiú nevezte, a flörtölés. Azt mondta, hogy az, hogy más lányokkal is kontaktál, az egy rossz szokás. Mondtam a barátnőmnek, hogy akkor ez olyan mint a dohányzás? Akkor te pedig passzívan flörtölsz. Innen eredt ez a kifejezés, amit alkottam. 

Miután lebukott a srác, az első magyarázat az volt, hogy azért csinálja, mert mások is csinálják. Hogy ha netalántán a párja megcsalja, ne ő legyen a palimadár a végén. Hanem elégedetten mosolyog majd, hogy na jól van, ő is ezt csinálta, én is, így kvittek vagyunk? Fura gondolkodás, mondhatnánk gyerekes. De a gyerek ezt önkéntelenül gondolja így. Viszont egy felnőtt mire hivatkozik? Nem az életkor adja a felnőttséget, hanem a gondolkodás érettsége.

Később a második magyarázat volt az, hogy ez egy rossz szokás. Amire a barátnőm világított rá, hogy ezt abba kell hagyni. Mert nem normális viselkedés. Szóval a fiú most hálás. Talán változtatni is fog. Szuper, ha valaki felismeri illetve beismeri rossz szokásait, tulajdonságait. Még jobb, ha változtat is rajta.

A férfi hiú. Nem vallja be általában, ha hibázik. De ha valóban szereti az illetőt, biztosan azon lesz, hogy valahogy helyrehozza. Mindenki más módon, sokan azon, amit láttak otthon. Nem biztos, hogy az jó út. De ezt egy ember dönti el, hogy neki így jó-e. Mégpedig az, akit megbántottak.