Soha nem mertem még kacsát elkészíteni a konyhában. Nagymamám csinálta mindig, fokhagymával és a tűzhelyen egy edényben. Megkérdeztem néhány rokonunkat, ők is így csinálják, itt falun ez a megszokott módszer. Arra emlékszem csak, hogy nagyon finom volt, de sokszor kiszáradt a hús.

Én az Internetet hívtam segítségül, hogy ihletet merítsek. Így lett egy finom kacsalevesünk és egy isteni kacsasült. Nagyon büszke voltam magamra, alább megosztom a tapasztalataimat is.

A leveshez a nyakat, a szárnyakat, a májat és a zúzát választottam ki. Nem terveztem sok főtt húst, itt az íze volt a lényeg. A húsokat hideg vízben feltettem főni pár perce, utána kimostam az edényt és újra hideg vízzel töltöttem fel, majd beleraktam a húst újra és hozzáadtam a fűszereket. Sót, borsot, köményt, pár gerezd fokhagymát. Egy kis ideig így főztem, majd jött a karikára vágott sárgarépa, fehérrépa, karalábé és egy burgonya. A legkisebb lángon főztem, nem kevergettem, csak jó idővel később néztem meg a húsokat, hogy már jók-e. Ekkor még tettem bele egy pici ételízesítőt, és pár párc múlva egy szép, aranysárga leves lett a végeredmény.

A sültet sütőben készítettem el. Kisebb darabokra vágtam a kacsát, majd bekentem egy olajos-fűszeres mártással. Étolaj, só, bors, fokhagyma, kakukkfű, tárkony került bele, de ez is szabadon variálható. Ezután zsírt tettem a tepsibe, belepakoltam a kacsa részeit és öntöttem rá vizet is. Lefedtem alufóliával és nagyjából két órát sült így, majd amikor már puha volt a hús, levettem a fóliát és rápirítottam még a sütőben, hogy a bőre is jól megsüljön.

Burgonyapürét és lilakáposztát kínáltam mellé. A káposztát zsíron kezdtem el főzni, lilahagymát dinszteltem alá, és többféle fűszer is került rá (kakukkfű, só, bors, majoranna). A hús omlósra sült, és mindenkinek nagyon ízlett, amiket készítettem. 

Hasznos ámde unásig ismételt tippek:

- A levest ne kevergesd, így lesz szép aranysárga.

- A kacsát alufólia alatt süsd, ha ezt sütőben teszed.

- Bátran próbálkozz a fűszerekkel, bár mondjuk nem hátrány, ha van hozzá érzéked.

- Az újdonság mindig más. Nem jobb, csak más.